Charta Bellica

Előkészület: A Charta Bellica játékhoz 4 játékos szükséges. Válogassátok szét a 4 nemzet kártyáit, így mindenkinek 14 lapja lesz. Vegyétek ki a 4 fővárost (ász), és lefordított lappal tegyétek az asztalra, majd mindenki válasszon 1 lapot, így mindenki megtudja, hogy ki melyik nemzetet képviseli. Az egyik játékos a négy lap közül vegye ki a saját fővárosát a másik 3 fővárost meg tegye vissza az asztalra, és húzzon mégegyszer! A kihúzott nemzet lesz a szövetségese, míg a másik kettő az ellenfele. Keverjétek meg a 14 lapot, és hetet számoljatok le belőle, amit tegyetek le az asztalra a másik hetet, pedig tartsátok a kezetekben! A lapok értékei növekvő sorrendben: Számozott lapok I-től X-ig, Pap, Uralkodónő, Uralkodó, és Főváros. A nemesi lapok harci pontértéke: pap 11, az uralkodónő 12, az uralkodó 13, a főváros pedig 14.

Egyszerű játékmód: Az a játékos, aki a 3 nemzetből szövetségest választott, (pl. lengyel) kezdi a csatát, fedje fel az asztalon lévő 7 lapjából a legfelsőt! Ekkor a vele közvetlenül szemben álló (pl. osztrák) ellenfele is fedje fel a legfelső lapját. Most látják meg, hogy kinek milyen erős a serege, és mind a ketten segítségül hívják a szövetségesüket. (A jelen példában: lengyel-magyar szövetség és osztrák-török szövetség.) A szövetséges a kezében lévő 7 lapból a társa felcsapott kártya mellé tegyen egy olyan lapot (felmentő sereg), amellyel kettejük lapjainak összértéke nagyobb lehet ellenfeleik két lapjának összértékénél. Az ellenfelek egy időben tegyék le a felmentő seregeket. Amelyik szövetség lapjainak összértéke (harci pont értéke) nagyobb, az viszi el mind a 4 kártyát. Ha a két harci pont érték egyenlő, akkor a két szövetséges vonja vissza felmentő seregét, majd húzzanak egymástól lapot, és az lesz a döntő felmentő sereg! A következő körben a másik két szövetséges (pl. a magyar és a török) fedje fel az asztalon lévő kártyáinak legfelső lapját, és erre jöhetnek a felmentő seregek (pl. a lengyelnek a magyar, a töröknek az osztrák). A játék akkor ér véget, amikor az összes lap elfogy. Ekkor mindkét szövetség adja össze a begyűjtött lapok értékét. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a szemben álló felek kiteszik azokat a lapjaikat, amelyek kölcsönösen azonos értékűek, és csak a maradék lapok értékét adják össze. Az a szövetség győz, amelyiknek magasabb az összegyűjtött pontértéke.

Összetett játékmód: Ebben bizonyos lappároknak külön harci pont értéke is van. 
- Egy 2-es lap szövetségese lapjának harci pont értékét megduplázza. 
- Ha két szövetséges lap összértéke 13, az minden más számértéknél erősebb (pl. 9 + 4 erősebb, mint 10+ pap). 
- Egy számpár viszont (pl. 2 db 4-es) nemcsak minden számozott lapot üt, hanem a 13-ast vagy egy főváros+10-est is. 
- Ha mindkét szövetségnél pár van, akkor az erősebb pár győz. 
- Ha két különböző nemesi lap van együtt, akkor az nemes társ, ami azt jelenti, hogy a két lap összértékéhez még 3 pontot kell adni (pl. uralkodó és pap: 13+11+3=27).

- A legerősebb lapok, a "szent" pap pár, amely értékéhez még 11 pontot kell adni (11+11+11=33).
- Ha valamelyik nemesi lap (pl. a főváros) egy bolonddal alkot szövetséget, akkor az erősebb minden olyan nemes társnál, amelyben főváros szerepel. Vagyis a bolond-társ üti a nemes társakat és a nemes párokat, amennyiben a boldondnak ugyanaz a társa, mint a nemesnek a társa. A két bolond együtt az számpárnak számít.
- A 13-as ütés nem érvényes a nemes párokra és a nemes társakra.

A számértéket üti a 13, a 13-at a szám pár, a szám párt a nemes társ, a nemes társakat üti a nemes pár, a nemes párt és a nemes társakat üti a bolond társ. A bolond társat üti a számérték (ha nagyobb az értéke), a 13, a számpár, és azok a nemes társak és nemes párok, amelyekből nincs a bolond mellett.

Bellum (Latinul háború)

Előkészület: Játszhatják ketten, hárman vagy négyen. Minden játékos egyetlen nemzet lapjait kapja, tehát minden játékosnál azonos erősségű lapok vannak. Cél: minél erősebb lapokat elütni a többiektől.

Játékmód: Minden játékos megfog egy lapot, és hátoldalával felfelé, előre nyújtja. Egyszerre fordítják fel lapjaikat. Mindíg a legnagyobb értékű lap viszi a többit. Ha több azonos értékű lap van, akkor az érintettek húznak egymástól egyet-egyet (segédcsapatokat vetnek be). A kört az viszi, akitől a legerősebb lapot húzták. Aki nem érdekelt a további küzdelemben (mert alacsony értékű lapja volt), az tetszése szerint dob be egy lapot. Az ütéseket a végén meg kell számolni.

Akinek a lapja eggyel kisebb értékű, mint abban a körben a legerősebb (pl. 9-ese van, ellenfelének meg 10-ese), de van lovas lap a kezében, az segíthet magán a lovasságával: ha a 9-esére ráteszi egy lovasát, az ellenféltől húzhat egy lapot, amellyel megküzdhet a lovasa. Ha annál erősebb lapot húz, akkor elveszíti a 9-est meg a lovast is, de ha gyengébbet, akkor a 10-es és a húzott lap is az övé. Ha lovast húz, akkor mindketten visszaveszik a lovasukat, és húznak egymástól 1-1 lapot. (A küzdelemben nem érintettek ilyenkor bedobnak bármilyen lapot, de ha többen vannak egy ponttal lemaradva a legerősebb laptól, akkor nem lehet -és az utolsó előtti körben sem lehet -lovast bevetni).

A bolond lap üti az uralkodót és az uralkodónőt, és ha a bolond üt, akkor nem lehet lovassal támadni, kettőnél több játékos esetén pedig a bolondot csak főváros lappal lehet ütni. Ha elfogytak a lapok, akkor az ütéseket össze kell számolni, és az nyer, akinek a legtöbb pontja van.