Bethlen
Gábornak volt egy Mihály Bíró nevezetű
csúf törpe bolondja. Ez a Mihály Bíró
egyszer egy lakoma előtt bolondos viadalt vívott egy Cserkesz
nevezetű törpével, aki őt legyőzte. Neki
állítottam emléket ezzel a lappal. A párhuzam: Diego Velasquez: Don Sebastián de Morra arcképe. Mihály Bíró csuklójához csipke helyett kutyafül hajtóka került, lábára patkolt sarkú sárga csizma. |
|||
A Pintzemester mozdulata Dürer utolsó vacsora c. metszetének egyik apostola alapján készült. A haj és ruhaviselete XVI.sz-i magyar viselet. | |||
A hajdúk
fegyveres marhapásztorok voltak. Feladatuk volt a csordát időnként Ausztriába terelni, ahol jó pénzért eladták. Nevük a hajtó, hajdó szavakból ered. A török háborúk katonaigényét kihasználva fegyverforgató csoporttá alakultak át. A hozzájuk csatlakozó kisnemesekkel, végvári katonákkal és szökött jobbágyokkal fegyveres (lovas és gyalogos) réteget alkottak. A hármas lap hajdúját egy 16.sz-i német metszetről vettem. |
|||
A török
időkben sok regős, énekmondó zenész járta
az országot. Valós eseményekről és
személyekről hősi énekeket költöttek. Ezzel az alakkal Tinódi Lantos Sebestyénnek akartam emléket állítani. Állógalléros ruháját a szigetvári hős Zrínyiéről vettem, mozdulatát Dürer zenélő angyaláról. |
|||
Az udvarhölgy egy erdélyi nemes asszony viseletében pompázik. A jobboldali metszeten Kolozsvár látképének előterében álló nemes asszony látható 1617-ből. | |||
A főlegény tisztség akkoriban altiszti rang volt. Valójában ő egy huszár. XVI.sz-i metszet, jobbra pedig vízfestmény. Pajzzsal és sisakkal fegyvereztem fel, e kettő általában együtt járt.Lovának sörénye, farka és patái pirosra vannak festve. Ezt a szokást valószínüleg a törökök hozták magukkal. (lásd még lejjebb a lengyel VII-es Husar lapját) | |||
Ezt a figurát Bethlen Gábor Erdélyi fejedelmet (1613-1629) ábrázoló metszetről festettem. Magyar királynak 1620-1621 lett kinevezve. Nem koronáztatta meg magát, bár a Korona a birtokában volt. Apja Bethlen Farkas,anyja Lázár Fruzsina.Már 15 éves korában katonai pályára lépett. Egyetlen testvére Bethlen István. Miután Székely Mózes oldalán részt vett a Giorgio Basta elleni csatában, török földre bujdosott. 1604-ben meggyőzte Bocskai István-t, hogy álljon a Habsburg-család-ellenes felkelés élére. | |||
A főkapitány egyik előképe a Marsal figura a Zsigmond kori kártyában, másik pedig Apafi Mihály Erdély utolsó fejedelme. A csákányt egy Thury Györgyöt ábrázoló metszetről vettem (lásd német lapok IX-es figurája mellett) A metszet az 1670-es évekből való. | |||
A nádor, vagy nádorispán,
a király után a második legnagyobb országos
méltóság volt
Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő
időszakban. A nádor a rendi országgyűlés
elnöke, (egyben a felsőtábla elnöke is) volt.
A tizenötéves háború után kialakult nehéz helyzetben II. Mátyás a pozsonyi országgyűlésen engedményeket tett a rendeknek. A rendek ragaszkodtak a nádorválasztás jogához, így az új rend szerint a király 2 katolikus és 2 protestáns jelöltjéből a rendek választották meg a nádor személyét A mozdulathoz gróf Eszterházi Miklós (1582-1645) nádor volt a modell.Nádorok Magyarországon a XVI. században:
|
|||
A királynő arcvonásaihoz Mária királyné portréját használtam fel. | |||
Szapolyai János magyar király (1526-1540) | |||
A török hódoltság korában, 1526 után a magyar országgyűlés és a kamara pozsonyban székelt, itt őrizték a koronát, itt koronázták a királyokat, ezért mint a főváros került az ász lapra. Ez a színezett metszet a XVII.század elejéről való. | |||
Püspök ábrázolása
1423-ból egy pergamenre festett vízfestményről.
Vácon készült az ötvöscéh
szerkönyvébe. A püspökök a Katolikus Egyház hagyománya alapján Krisztus 12 apostolának utódai. Az egyházon belül területi alapon szerveződő keresztény közösség vezetői. A mai értelemben használt püspöki rang már Kr. u.110 óta létezik (Antiókhiai Szent Ignác leveleiből tudjuk). |
A koldus előképe: Veit Stoss:
Lázár
feltámasztása -rézmetszet. XVI.sz. "Nálunk a szegényeket rendszerint három csoportba sorolják: az elsőbe tartoznak a magatehetetlenségük folytán szegények, mint az apátlan árvák, az aggok, a vakok, a sánták, és a gyógyíthatatlan betegek; a másodikba a balszerencse folytán szegények, mint a rokkant katonák, a tönkrement családapák, és kínos kórságban szenvedő betegek; a harmadik csoportot a tékozlásuk miatt szegények alkotják..." William Harrison: Description of england. 1587. |
|||
A
sörfőzők a XVI. században
tömörültek céhekbe, mivel polgári (telkes)
jogon tulajdonképpen bárki szabadon
főzhetett sört saját családjának. Csak amikor
a sörkimérés jogát is
megszerezték az uradalmak és városi
serfőzdék, kezdett fontossá válni a
szaktudás.
szabályzatukban
előírták,
hogy ki és miből főzhet sört. A kontárokat
úgy tiltották el a sörfőzéstől, hogy
kötelezővé tették a vizsgát, amit a
jelölt két év tanulóidő és
háromévi
vándorlás után tett le a céh vezetői előtt. |
|||
Korabeli műtét -láb amputálása
fűrésszel. (ném. Feldscher), e század elejéig a német nyelvü hadseregeknél a katona-orvosok cime. Később csak azokat nevezték F.-eknek, akik nem voltak diplomás orvosok, hanem csak kirurgusok. Jelenleg még az orosz seregben vannak altiszti ranggal biró, az egészségügyi segédszolgálatra külön iskolákban kiképzett F.-ek. (Pallas lexikon) |
|||
Dobos
landschnekt Daniel
Hopfer
metszetén 1530 A dobos minden hadseregben nélkülözhetetlen hadizenész. Mint minden hadizenésznek, nagy szerepe volt a harci kedv fokozásában és a hadiparancsok továbbításában. |
|||
Német arkebuzos képe 1559-ből (metszet)
és színezett rajz egy francia lövészről az
1560 körül, kanócos puskával. Ekkoriban kezdtek egyre nagyobb teret nyerni a tűzfegyverek a harctereken. Célba még nemigen lehetett lőni velük, de tömeges használata tarolt az ellenség soraiban. Átlagban tíz lövésből kettő-három csütörtököt mondott. Ezt az arányt az időjárási körülmények jelentősen ronthatták. |
|||
Doppelsöldner Urs Graf
metszetén Némelyek, ha a kor átlagtermetét úgy két fejjel meghaladták, a legalább 1m 60 cm hosszúságú kétkezes karddal vagdalkoztak- sokan ennek egy speciális hullámos pengéjű fajtáját a flamberge-t használták- ezek az alabárdosokkal együt harcoltak és ugyanúgy dupla zsoldot kaptak. szinte az összes
ábrázoláson a korabeli
díszes, nagy méretű barettet viselik. A kétkezes
kardot
mérete miatt nem lehetett máshogy vinni mint hüvely
nélkül a vállon átvetve. Egyes
források szerint jól megsuhintva
egyszerre három ellenséget lehetett vele
elmetélni. |
|||
Puskás lovas képe a XVI.sz. végéről. Jellegzetes német könnyűlovas típus, akiket puskával és könnyebb egyenes karddal szereltek fel. Hadi szerepe a ló miatt a gyors helyváltoztatás és az ellenfél távolról való puskatűz alá vétele. | |||
Hadivállalkozók. Általában ezredesek voltak akik a saját pénzükön szerveztek sereget. Ilyen volt Tilly grófja, vagy Wallenstein is. Egy-egy vállalkozás erejéig valamelyik uralkodó szolgálatába álltak. | |||
Ezredes Ez a metszet Schwendi Lázárt, Thury Györgyöt -két kiváló hadvezért és Miksa királyt ábrázolja. Az ezredes mozdulata Schwendié, a lótakaró Miksáé. A fotón Miksa eredeti lótakarója látszik |
|||
A német-római birodalomban a német
királyokat, illetve a német-római
császárokat választó testület tagjai a
választófejedelmek. Ifj. Lucas Cranach: II. Joachim brandenburgi választófejedelem arcképe (1555) alapján készült a választófejedelem a kártyában. |
|||
A német császárné ruhájához Ifj. Lucas Cranach: Anna von Minkwitz arcképe (1543) segített. | |||
Különféle császár ábrázolások német területről. Nyakukban az aranygyapjas rend jelvénye.A rend nagymesteri címe 1477-től a Habsburg házra szállt. Ettől fogva ez a rendjel minden Habsburg uralkodónak kijárt. | |||
Bécs látképe az 1600-as évekből -színezett metszet | |||
Bíboros ábrázolás egy
régebbi kártyalapról A bíborosi méltósággal felruházott személyek közül kerülnek ki a pápaválasztó testület tagjai. A bíborszínű viselet arra utal, hogy nekik még vérük ontása által is védeniük kell Krisztus egyházát. Viseletüket 1464-ben II. Pál határozta meg. |
Török lapok:
Török mutatványosok. A "Soytari " egyébként bohócot jelent. A szultán udvarában egyébként voltak törpék, -az ő nevük "cüce"- sőt az itt látható miniatúra szerint óriás is, mint testőr. | |||
A "Bezzaz" kelmeárus. E képhez egy 18.századi vízfestmény szolgált alapul. A török birodalomban a viseletek és divatok évszázadokig alig változtak, ezért a rendelkezésre álló ábrázolásokból szabadabban lehet válogatni. | |||
A "topcu" tüzért jelent. Ágyúgolyót cipel, szájában kanóc ég. A török tüzérség igen jól felszerelt és a harcokban eredményes volt. A tüzérviselet érdekessége a több csúcsban végződő kalap karimája. Ennek a süvegnek a prémes változata a magyarok közt is elterjedt a XVI.sz. utolsó harmadán (lásd Báthory Zsigmond arcképét). | |||
A metszeten Daniel Hopfer katonazenészekről készült ábrázolása látszik. A harsonások mellett a töröksípos zenészek jellegeztes lovas katonák. | |||
A janicsárság az osztmán török
hadsereg gyalogságának egy zsoldos alakulata.
Szulejmán szultán idejéig csak a szultán
testőrei voltak. Negyrészt keresztény szülőktől
elrabolt gyermekekből nevelték ki őket. Hírhedt alakulat,
az ő puskatüzük dönötte el a mohácsi
csatát. A képen janicsár közlegény látható kanócos puskával. A régi ábrázolás tollforgója helyett egy korhűbb kanál formájút festettem. A ruha színeihez a jobboldali-későbbi ábrázolás szolgált alapul. |
|||
A Solakok szultáni testőrök voltak. A
janicsárság soraiba tartoztak, de többféle
zsoldkiegészítést kaptak. Az íj is a
fegyverzetükhöz tartozott. Jellegzetes ruhadarabjuk a hosszan
lelógó fehér szoknyaszerű ing.
A miniatúrán
látható süveg janicsár tiszti süveg.
Ilyet
viseltek a szolakok. Ennek hátul nincs lelógója
(yatirtma), elől
középen pedig keskeny kúpos
formában felcsúcsosodik. A
szolak közlegények süvege pont
olyan, mint a janicsár tiszteké. A
szolak tiszteké csak abban
különbözik tőle, hogy a seprűforgó
mögött nem daru, hanem kócsagtoll van. |
|||
A
szpáhik adománybirtokkal rendelkező hűbéres
lovaskatonák voltak. Fegyverzetük sokféle lehetett
az egészen páncélozottól a könnyű
felszerelésig. Harcmódjuk
alapján könnyű
lovasok, a janicsárok mellett a török hadsereg
másik pillére. Javadalombirtok
ellenében szolgáltak, a jobbágyok által
fizetett adóból éltek. Csak háború
esetén teljesítettek fegyveres szolgálatot.
(Kisebb részük közvetlenül portai
szolgálatban állt és zsoldért harcolt.) |
|||
A Kádiaszker hadbíró. Nem katona, ezért ül szamáron. Az igazságszolgáltatás csúcsán álló legfelsőbb bíró. Két kádiaszker van a birodalmoban, a ruméliai és az anatóliai. Tagjai a szultáni tanácsnak.A hódoltság fellebbviteli fóruma a ruméliai kádiaszker volt. | |||
A beglerbég Vezíri rangon álló magas hivatal az oszmán birodalomban. Először egy beglerbég kapta valószínűleg Oszmán idején a Vezíri rangot, mint katonai főparancsnok. Majd kettő, az egyik Rumili Bej a ruméliai, vagyis az európai birtokok fő beje, a másik Anádolu bejler bej a kisázsiai birtokok fő beje. Később a birodalom növekedésével a vilajetek élére is egy-egy beglerbég került, de az 'anatóliai' és a 'ruméliai' beglerbég megőrizte primátusát felettük. alakja a kanizsai pasa mintájára (ábrázolása Johann Hofmann képén, XVII.század közepe)készült. | |||
Sadrazam=nagyvezér a török szultán (császár) első tanácsosa, a diván elnöke; a hadsereg fővezére. Sajátos viseletük a gerezdekre emlékeztető osztott turbán. Az ezen körbefutó sárga paszománynak, sávnak is valamilyen rangjelző szerepe van. A középső képen a nagyvezír a díván előtt fogad egy európai követet. |
|||
A szultán első felesége kényelmes lakosztályában. A háremben kitüntetett tiszteletnek örvendett. | |||
A szultán szó jelentése: hatalom. A
11.századtól terjedt el ez a
méltóságnév az egész arab
világban. A szultán fején az ekkoriban általánosan használt "Mudzsevveze" nevű turbán van. Kezében a keszkenő azt jelenti a török ikonográfiában, hogy ő az osztmán török dinasztia leszármazottja. A középső képen nagy Szuleymán szultán későbbi ábrázolása látható (nem korhű turbánban). |
|||
Konstantinápoly ábrázolása 1493-ban egy színezett metszeten. A város őse Büzantion, melyet megarai görögök alapítottak Kr e.667-ben. Kr e. 64-ben római fennhatóság alá került és Byzantium lett a neve. 330-ban Nagy Konstantin országa fővárosává tette "Nova Roma" néven. Az 1054 -1453 között az ortodox egyház központja, ettől fogva török uralom alá kerül. Ekkortól leginkább a görög eredetű Sztanbulin névvel illetik. | |||
Seyhülislam, vagyis török főpap -magyar nevén főmufti. |
Lengyel lapok:
Balról jobbra: -A Charta Bellica hátlapja -a sorminta XVI.századi lovas hadi zászlók hátteréből vett lángnyelvekből áll. -Kártyareverz a XVI.századból. A kártyák hátlapja egyforma kellett, hogy legyen. Ebben az időben indult fejlődésnek a nyomdatechnika. Korábban fametszetet használtak erre. -Magyar hadi zászlók másolatai lángnyelves mintákkal a XVI.századból. |
somogyimarton@gmail.com |