Néhány fontos adat a kártya keletkezéséről:
   
Miért ez a négy nemzet szerepel a kártyában? A XVI. század a magyar történelemben a török elleni harcról szól. Ebben a harcban a magyar korona legfőbb támogatója (de sokszor gáncsolója is) a német birodalom. Ausztriát és Magyarországot ekkor a közös uralkodó személye is összeköti. A lengyel nemzet szerepeltetése mellett az szól, hogy ebben a térségben velük a magyaroknak mindig is jó viszonya volt, melyet Báthory István lengyel király személye jól fémjelez.
   A címerekről: A magyar címera XVI.században már létezett és a kártyában látható címerkeretek is jellemzőek erre a korra. A német lapokon a németrómai birodalom címere látható. A lengyel címer szintén használatban volt a Jagelló Anna királynét ábrázoló festményen látható formában. A törököknek ekkoriban nem volt címerük, ezért találnom kellett a XVI.sz-ból valami olyan nemzeti jelképet ami betölti ezt a szerepet. Három dolog közül választhattam: Ali kétélű szablyája,  Szultáni tugra, vagy a végül felhasznált holdsarló csillaggal. A csillag ágainak száma akkoriban lehetett hat, hét vagy nyolc ágú. Elvi okokból döntöttem egy 1686-os metszet zászlóábrázolása alapján a hétágú mellett.
   A lapokon szerereplő alakok rendje: A pap, főváros, király, királynő minden nemzetnél megvan. A X-es lap szereplőihez próbáltam azonos politikai súllyal rendelkező tisztségeket találni (két nádor, választófejedelem, nagyvezér). A IX-es lapokra Katonai rangok kerültek (hetman, főkapitány, ezredes, beglerbég). A VIII-as lapokra is igyekeztem hasonló tekintélyeket találni (országbíró, pohárnok, hadbíró, hadivállalkozó). A VII-es lapokon lovaskatonák szerepelnek. Az V-ös lapokon lövészek vannak, a IV-es lapokon zenészek. A III-as és II-es lapokra polgári foglalkozások kerültek, az I-esekre pedig bolondok (és egy koldus).
A kártya Megrendelhető, ára 3500ft. Feltételeket itt olvashat.
Magyar lapok:




   Bethlen Gábornak volt egy Mihály Bíró nevezetű csúf törpe bolondja. Ez a Mihály Bíró egyszer egy lakoma előtt bolondos viadalt vívott egy Cserkesz nevezetű törpével, aki őt legyőzte. Neki állítottam emléket ezzel a lappal.
      A párhuzam: Diego Velasquez: Don Sebastián de Morra arcképe. Mihály Bíró csuklójához csipke helyett kutyafül hajtóka került, lábára patkolt sarkú sárga csizma.


   A Pintzemester mozdulata Dürer utolsó vacsora c. metszetének egyik apostola alapján készült. A haj és ruhaviselete XVI.sz-i magyar viselet.
hajdu


 A hajdúk fegyveres marhapásztorok voltak.
Feladatuk volt a csordát időnként Ausztriába terelni, ahol jó pénzért eladták. Nevük a hajtó, hajdó szavakból ered. A török háborúk katonaigényét kihasználva fegyverforgató csoporttá alakultak át. A hozzájuk csatlakozó kisnemesekkel, végvári katonákkal és szökött jobbágyokkal fegyveres (lovas és gyalogos) réteget alkottak.
 A hármas lap hajdúját egy 16.sz-i német metszetről vettem.
lantos
  A török időkben sok regős, énekmondó zenész járta az országot. Valós eseményekről  és személyekről hősi énekeket költöttek.
 Ezzel az alakkal Tinódi Lantos Sebestyénnek akartam emléket állítani. Állógalléros ruháját a szigetvári hős Zrínyiéről vettem, mozdulatát Dürer zenélő angyaláról.

Az udvarhölgy egy erdélyi nemes asszony viseletében pompázik. A jobboldali metszeten Kolozsvár látképének előterében álló nemes asszony látható 1617-ből.
A főlegény tisztség akkoriban altiszti rang volt. Valójában ő egy huszár. XVI.sz-i metszet, jobbra pedig vízfestmény. Pajzzsal és sisakkal fegyvereztem fel, e kettő általában együtt járt.Lovának sörénye, farka és patái pirosra vannak festve. Ezt a szokást valószínüleg a törökök hozták magukkal. (lásd még lejjebb a lengyel VII-es Husar lapját)
Ezt a figurát Bethlen Gábor Erdélyi fejedelmet (1613-1629) ábrázoló metszetről festettem. Magyar királynak 1620-1621 lett kinevezve. Nem koronáztatta meg magát, bár a Korona a birtokában volt. Apja Bethlen Farkas,anyja Lázár Fruzsina.Már 15 éves korában katonai pályára lépett. Egyetlen testvére Bethlen István. Miután Székely Mózes oldalán részt vett a Giorgio Basta elleni csatában, török földre bujdosott. 1604-ben meggyőzte Bocskai István-t, hogy álljon a Habsburg-család-ellenes felkelés élére.
A főkapitány egyik előképe  a Marsal figura a Zsigmond kori kártyában, másik pedig Apafi Mihály Erdély utolsó fejedelme. A csákányt egy Thury Györgyöt ábrázoló metszetről vettem (lásd német lapok IX-es figurája mellett) A metszet az 1670-es évekből való.
A nádor, vagy nádorispán, a király után a második legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. A nádor a rendi országgyűlés elnöke, (egyben a felsőtábla elnöke is) volt.

A tizenötéves háború után kialakult nehéz helyzetben II. Mátyás a pozsonyi országgyűlésen engedményeket tett a rendeknek. A rendek ragaszkodtak a nádorválasztás jogához, így az új rend szerint a király 2 katolikus és 2 protestáns jelöltjéből a rendek választották meg a nádor személyét

A mozdulathoz gróf Eszterházi Miklós (1582-1645) nádor volt a modell.
Nádorok Magyarországon a XVI. században:
  • 1525-1526 Werbőczy István
  • 1530-1533 Alsólindvai Bánffy  János
  • 1533-1554 nincs nádor
  • 1554-1562 Nádasdy Tamás gróf
  • 1562-1608 nincs nádor
A királynő arcvonásaihoz Mária királyné portréját használtam fel.
 Szapolyai János magyar király (1526-1540) 
A török hódoltság korában, 1526 után a magyar országgyűlés és a kamara pozsonyban székelt, itt őrizték a koronát, itt koronázták a királyokat, ezért mint a főváros került az ász lapra. Ez a színezett metszet a XVII.század elejéről való.
Püspök ábrázolása 1423-ból egy pergamenre festett vízfestményről. Vácon készült az ötvöscéh szerkönyvébe.
    A püspökök a Katolikus Egyház hagyománya alapján Krisztus 12 apostolának utódai. Az egyházon belül területi alapon szerveződő keresztény közösség vezetői. A mai értelemben használt püspöki rang már Kr. u.110 óta létezik (Antiókhiai Szent Ignác leveleiből tudjuk).


Német lapok:
A koldus előképe: Veit Stoss: Lázár feltámasztása -rézmetszet. XVI.sz.
   "Nálunk a szegényeket rendszerint három csoportba sorolják: az elsőbe tartoznak a magatehetetlenségük folytán szegények, mint az apátlan árvák, az aggok, a vakok, a sánták, és a gyógyíthatatlan betegek; a másodikba a balszerencse folytán szegények, mint a rokkant katonák, a tönkrement családapák, és kínos kórságban szenvedő betegek; a harmadik csoportot a tékozlásuk miatt szegények alkotják..." William Harrison: Description of england. 1587.
A sörfőzők  a XVI. században tömörültek céhekbe, mivel polgári (telkes) jogon tulajdonképpen bárki szabadon főzhetett sört saját családjának. Csak amikor a sörkimérés jogát is megszerezték az uradalmak és városi serfőzdék, kezdett fontossá válni a szaktudás.

szabályzatukban előírták, hogy ki és miből főzhet sört. A kontárokat úgy tiltották el a sörfőzéstől, hogy kötelezővé tették a vizsgát, amit a jelölt két év tanulóidő és háromévi vándorlás után tett le a céh vezetői előtt.

Korabeli műtét -láb amputálása fűrésszel.
(ném. Feldscher), e század elejéig a német nyelvü hadseregeknél a katona-orvosok cime. Később csak azokat nevezték F.-eknek, akik nem voltak diplomás orvosok, hanem csak kirurgusok. Jelenleg még az orosz seregben vannak altiszti ranggal biró, az egészségügyi segédszolgálatra külön iskolákban kiképzett F.-ek. (Pallas lexikon)
daniel hopfer Dobos landschnekt Daniel Hopfer metszetén 1530
A dobos minden hadseregben nélkülözhetetlen hadizenész. Mint minden hadizenésznek, nagy szerepe volt a harci kedv fokozásában és a hadiparancsok továbbításában.
Német arkebuzos képe 1559-ből (metszet) és színezett rajz egy francia lövészről az 1560 körül, kanócos puskával.
Ekkoriban kezdtek egyre nagyobb teret nyerni a tűzfegyverek a harctereken. Célba még nemigen lehetett lőni velük, de tömeges használata tarolt az ellenség soraiban. Átlagban tíz lövésből kettő-három csütörtököt mondott. Ezt az arányt az időjárási körülmények jelentősen ronthatták.
Doppelsöldner Urs Graf metszetén
Némelyek, ha a kor átlagtermetét úgy két fejjel meghaladták, a legalább 1m 60 cm hosszúságú kétkezes karddal vagdalkoztak- sokan ennek egy speciális hullámos pengéjű fajtáját a flamberge-t használták- ezek az alabárdosokkal együt harcoltak és ugyanúgy dupla zsoldot kaptak.

szinte az összes ábrázoláson a korabeli díszes, nagy méretű barettet viselik. A kétkezes kardot mérete miatt nem lehetett máshogy vinni mint hüvely nélkül a vállon átvetve. Egyes források szerint jól megsuhintva egyszerre három ellenséget lehetett vele elmetélni. 

Puskás lovas képe a XVI.sz. végéről. Jellegzetes német könnyűlovas típus, akiket puskával és könnyebb egyenes karddal szereltek fel. Hadi szerepe a ló miatt a gyors helyváltoztatás és az ellenfél távolról való puskatűz alá vétele. 
Hadivállalkozók. Általában  ezredesek voltak akik a saját pénzükön szerveztek sereget. Ilyen volt Tilly grófja, vagy Wallenstein is. Egy-egy vállalkozás erejéig valamelyik uralkodó szolgálatába álltak.
Ezredes
Ez a metszet Schwendi Lázárt, Thury Györgyöt -két kiváló hadvezért és Miksa királyt ábrázolja. Az ezredes mozdulata Schwendié, a lótakaró Miksáé. A fotón Miksa eredeti lótakarója látszik
A német-római birodalomban a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagjai a választófejedelmek.
Ifj. Lucas Cranach: II. Joachim brandenburgi választófejedelem arcképe (1555) alapján készült a választófejedelem a kártyában.
A német császárné ruhájához Ifj. Lucas Cranach: Anna von Minkwitz arcképe (1543) segített.
Különféle császár ábrázolások német területről. Nyakukban az aranygyapjas rend jelvénye.A rend nagymesteri címe 1477-től a Habsburg házra szállt. Ettől fogva ez a rendjel minden Habsburg uralkodónak kijárt.
Bécs látképe az 1600-as évekből -színezett metszet
Bíboros ábrázolás egy régebbi kártyalapról
A bíborosi méltósággal felruházott személyek közül kerülnek ki a pápaválasztó testület tagjai. A bíborszínű viselet arra utal, hogy nekik még vérük ontása által is védeniük kell Krisztus egyházát. Viseletüket 1464-ben II. Pál határozta meg.

             

Török lapok:

Török mutatványosok. A "Soytari " egyébként bohócot jelent. A szultán udvarában egyébként voltak törpék, -az ő nevük "cüce"- sőt az itt látható miniatúra szerint óriás is, mint testőr.
A "Bezzaz" kelmeárus. E képhez egy 18.századi vízfestmény szolgált alapul. A török birodalomban a viseletek és divatok évszázadokig alig változtak, ezért a rendelkezésre álló ábrázolásokból szabadabban lehet válogatni.
A "topcu" tüzért jelent. Ágyúgolyót cipel, szájában kanóc ég. A török tüzérség igen jól felszerelt és a   harcokban eredményes volt. A tüzérviselet érdekessége a több csúcsban végződő kalap karimája. Ennek a süvegnek a prémes változata a magyarok közt is elterjedt a XVI.sz. utolsó harmadán (lásd Báthory Zsigmond arcképét).
A metszeten Daniel Hopfer katonazenészekről készült ábrázolása látszik. A harsonások mellett a töröksípos zenészek jellegeztes lovas katonák.
A janicsárság az osztmán török hadsereg gyalogságának egy zsoldos alakulata. Szulejmán szultán idejéig csak a szultán testőrei voltak. Negyrészt keresztény szülőktől elrabolt gyermekekből nevelték ki őket. Hírhedt alakulat, az ő puskatüzük dönötte el a mohácsi csatát.
A képen janicsár közlegény látható kanócos puskával. A régi ábrázolás tollforgója helyett egy korhűbb kanál formájút festettem. A ruha színeihez a jobboldali-későbbi ábrázolás szolgált alapul.
A Solakok szultáni testőrök voltak. A janicsárság soraiba tartoztak, de többféle zsoldkiegészítést kaptak. Az íj is a fegyverzetükhöz tartozott. Jellegzetes ruhadarabjuk a hosszan lelógó fehér szoknyaszerű ing.

A miniatúrán látható süveg janicsár tiszti süveg. Ilyet viseltek a szolakok. Ennek hátul nincs lelógója (yatirtma), elől középen pedig keskeny kúpos formában felcsúcsosodik. A szolak közlegények süvege pont olyan, mint a janicsár tiszteké. A szolak tiszteké csak abban különbözik tőle, hogy a seprűforgó mögött nem daru, hanem kócsagtoll van.

A szpáhik adománybirtokkal rendelkező hűbéres lovaskatonák voltak. Fegyverzetük sokféle lehetett az egészen páncélozottól a könnyű felszerelésig. Harcmódjuk alapján könnyű lovasok, a janicsárok mellett a török hadsereg másik pillére. Javadalombirtok ellenében szolgáltak, a jobbágyok által fizetett adóból éltek. Csak háború esetén teljesítettek fegyveres szolgálatot. (Kisebb részük közvetlenül portai szolgálatban állt és zsoldért harcolt.)

A Kádiaszker hadbíró. Nem katona, ezért ül szamáron. Az igazságszolgáltatás csúcsán álló legfelsőbb bíró. Két kádiaszker van a birodalmoban, a ruméliai és az anatóliai. Tagjai a szultáni tanácsnak.A hódoltság fellebbviteli fóruma a ruméliai kádiaszker volt.
A beglerbég Vezíri rangon álló magas hivatal az oszmán birodalomban. Először egy beglerbég kapta valószínűleg Oszmán idején  a Vezíri rangot, mint katonai főparancsnok. Majd kettő, az egyik Rumili Bej a ruméliai, vagyis az európai birtokok fő beje, a másik Anádolu bejler bej a kisázsiai birtokok fő beje. Később a birodalom növekedésével a vilajetek élére is egy-egy beglerbég került, de az 'anatóliai' és a 'ruméliai' beglerbég megőrizte primátusát felettük. alakja a kanizsai pasa mintájára (ábrázolása Johann Hofmann képén, XVII.század közepe)készült.
Sadrazam=nagyvezér

a török szultán (császár) első tanácsosa, a diván elnöke; a hadsereg fővezére. Sajátos viseletük a gerezdekre emlékeztető osztott turbán. Az ezen körbefutó sárga paszománynak, sávnak is valamilyen rangjelző szerepe van.

A középső képen a nagyvezír a díván előtt fogad egy európai követet.

A szultán első felesége kényelmes lakosztályában. A háremben kitüntetett tiszteletnek örvendett.
A szultán szó jelentése: hatalom. A 11.századtól terjedt el ez a méltóságnév az egész arab világban.
A szultán fején az ekkoriban általánosan használt "Mudzsevveze" nevű turbán van. Kezében a keszkenő azt jelenti a török ikonográfiában, hogy ő az osztmán török dinasztia leszármazottja. A középső képen  nagy Szuleymán szultán későbbi  ábrázolása látható (nem korhű turbánban).
Konstantinápoly ábrázolása 1493-ban egy színezett metszeten. A város őse Büzantion, melyet megarai görögök alapítottak Kr e.667-ben. Kr e. 64-ben római fennhatóság alá került és Byzantium lett a neve. 330-ban Nagy Konstantin országa fővárosává tette "Nova Roma" néven. Az 1054 -1453 között az ortodox egyház központja, ettől fogva török uralom alá kerül. Ekkortól leginkább a görög eredetű Sztanbulin névvel illetik.
Seyhülislam, vagyis török főpap -magyar nevén főmufti.

Lengyel lapok:

 A leghíresebb lengyel bolond, mint nálunk Mátyás király Mujkója, egy Stańczyk (ejtsd: Sztanycsik) nevű tréfamester volt (1480-1560), aki három királyt is kiszolgált: Aleksander Jagiellonczykkal kezdte, Öreg (Waza) Zsigmonddal folytatta, II. Ágosttal fejezte be. Állítólag rendkívül bölcs, művelt és szellemes volt, nagy patrióta, számos lengyel klasszikus írásmű örökítette meg alakját a későbbiekben.A festményt Jan Matejko festette. Mivel a bolond jelmeze a XV.századtól sokáig nem változott, ezért mertem egy XIX. századi festményt felhasználni.

A kép egy lengyel falfestőt ábrázol. Álványon dolgozik, festékek és ecsetek vannak mellette.
A solymász alakjához egy XV.sz-i kárpit solymásza és egy szintén ekkori rajz szolgált alapul.
  A sólyommal való vadászat legrégibb ábrázolásai több mint 3000 évesek. Magyarországon az udvari solymász rang 1526-ig, a mohácsi csatáig létezett, mégis a 16.században élte virágkorát. Minden nagyobb nemesi udvartartásnak voltak solymai.

A falusi, és a katonai formációkban előforduló bandáknak ritkán volt pénzük valódi hegedűre, úgy hogy ezek egy nagyon leegyszerűsített vonós hangszert, a guslát használták helyette. A lengyel vidékekekn gyakran még ma is "gusla" (ejtsd: guszla) szóval illetik a rendes hegedűt is. a hegedűst pedig "guslarz"-nak (ejtsd: guszlarzs) nevezik.

"lisowczyk" - ez a végvidéki könnyűlovas felderítők neve volt, a beszélő szó a "lis" (róka) gyökből ered, mert ravasznak kellett lenniük, mint a rókának. Hírhedt társaság volt, a katonaság fékezhetetlen természetű tagjaiból, gyakran részint közbűntényesekből állt. Még talán az elvadult magyar hajdúkhoz állnak legközelebb. De különleges körülmények közepette nem volt jobb náluk, ezt minden hadvezér elismerte.A kártyalap a mellette látható festményrészlet alapján készült, figurája kanócos puskát tart, A jobboldali -sokáig Rembrandtnak tulajdonított képen- a "lengyel lovas" néven elhíresült alak látható íjjal felszerelve.  
A Kasztelan (ejtsd: kastellán) magyarul várnagy.
A fényképen lengyel hagyományőrzők láthatók.
A lengyel huszár képe egy XVII.sz. elei (1605, ún. stockholmi tekercs) koronázási menetet ábrázoló festménytekercsről való. Lova szügytől lefelé, és a sörénye, valamint a farka vörösre van festve. A festék valószínüleg festőbuzér vagy henna. A nyereghez (később a páncél hátlemezéhez) erősített szárnyak ilyen egységes használata azok jóval korábbi megjelenését sejteti. A szárnyak védték a huszárt az oldalsó csapásoktól, és vágta közben hátborzongató  suhogó hangot hallattak.
Udvari főméltóság volt a Pohárnok, a király közeli embere. Jan Chryzostom Pasek ,királyi vértesezred tisztjének emlékirataiban gyakran említ pohárnokokat.
A pohárnok alakja Jerzy Radivil (1480-1541) pohárnok képmása után készült. A tisztségére utaló kehely az asztalon és a kehely alakú dísz a vállpánton az én fantáziám terméke.
A Hetman tisztség a lengyeleknél katonai tisztség. Tábornagy, generális, hadtesttparancsnok. A hetmanok fölött már csak a nagyhetman áll egy személyben, afféle vezérkari főnökként. A jobboldali képen Stefan Czarnieczki (1599-1665) látható, a lengyelek leghíresebb hetmanja. Egy puskagolyótól származó sebesülés miatt elvesztette a felső szájpadlását és, hogy beszélni tudjon, azt ezüstlemezzel pótolták. A másik képen egy  Vincenty Gosiewsky nevű hetman látható.
A Palatyn nádort jelent. A jobboldali festmény egy lengyel prefektust ábrázol a 17.sz. elejéről.
Jagelló Anna, II. Zsigmond Ágost -az utolsó jagelló lengyel király -nővére, Báthory István felesége.
Báthori Istvánt ábrázoló festmény
A lengyel rendek 1576-ban választották királyukká, de ehhez feleségül kellett vennie jagelló Annát. 1586-ban bekövetkezett halála után Krakkóban, a Wawel templomban temették el. A lengyelek a legnagyobb királyaik egyikének tartják.

Krakkó 1596-ig volt hivatalosan Lengyelország fővárosa. Ennek az évnek a tavszán III. (Waza) Zsigmond király rendelte el, hogy Varsó legyen a főváros, de az udvar csak 1613-ban költözött át oda. A lengyel királyok koronázó és temetkezési helye azonban továbbra is Krakkó maradt, egészen 1794-ig, Lengyelország felosztásáig. A jobboldali metszet 1493-ból való.

Püspök


A kártya hátlapja:
Balról jobbra:
  -A Charta Bellica hátlapja -a sorminta XVI.századi lovas hadi zászlók hátteréből vett lángnyelvekből áll.
  -Kártyareverz a XVI.századból. A kártyák hátlapja egyforma kellett, hogy legyen. Ebben az időben indult fejlődésnek a nyomdatechnika. Korábban fametszetet használtak erre.
  -Magyar hadi zászlók másolatai lángnyelves mintákkal a XVI.századból.






somogyimarton@gmail.com